Czétényi Vilmos (1928-2003)
festőművész, grafikus

1928. szeptember 26-án született Budapesten.
1942-46 között az Iparművészeti Iskola díszítő-festő szakán tanult. 1948-tól a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1953-ban festőművész diplomát szerzett.
Mesterei: Bernáth Aurél, Bencze László, Berény Róbert és Domanovszky Endre, tanította Barcsay Jenőés Szőnyi István is. A Főiskolán 2 évig Berény Róbert tanársegédje volt.
1954-től kiállító művész. Alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Fiatal Művészek Alkotóközösségének. Szintén alapítója a költőkből, írókból és képzőművészekből álló Átlók Művészcsoportnak és késobb az Új Átlóknak is.
1959-től tanári állást vállalt a Kirakatrendező Iskolában. Itt rajzot, grafikát és reklámgrafikát tanított, majd 1974-tól 1981-ig az iskola igazgatója volt.
Részt vett a Magyar Reklámszövetség létrehozásában. Könyveket illusztrált, rajzait folyóiratok közölték, kulturális plakátokat, emblémákat és kiadványokat tervezett. Nemzetközi kiállításokra installációkat készített. 1976-tól tagja lett a Képzőművészek Szövetségének, tagja volt továbbá a Magyar Festők Egyesületének, megalakulásától a Bernáth Aurél Társaságnak, a Művészeti Társaságok Független Fórumának, valamint a Zuglói Képzomuvészek Társaságának.
A festészet mellett muvészi grafikával is foglalkozott, a monotypia egyik legtekintélyesebb magyar mestere. Ez egy olyan egyedi technika alkalmazását jelenti, mely átmenet a grafika és a festészet között. Ugyanakkor lehetővé teszi a további technikák alkalmazását, gazdagítva ezzel a mondanivaló művészi megjelenítését. 1992-ben kiadott Monotypiák című albumában mutatta be fő műveit. A hagyományok tisztelete mindig erősen élt művészetében.
Drámai, egyéni hangvételű grafikai lapjain az embert és az emberiséget érinto alapvető élményeket dolgozza fel, szimbolikus célzattal, a harmóniateremtés igényével. A gondolat és az érzelmek kifejezése nála rendkívüli rajztudással párosul.